Sol Rayond – Amit a testünk üzen
(…) a testünk üzen, ha valami nem stimmel az életünkben, ha valahol megtagadjuk életünk, sorsunk történéseit, azaz megtagadjuk önmagunkat.
(…) a testünk üzen, ha valami nem stimmel az életünkben, ha valahol megtagadjuk életünk, sorsunk történéseit, azaz megtagadjuk önmagunkat.
Érdekes megoldásokat alkalmazó, izgalmas fantasy történet, mely a csodás leírásokkal eléri, hogy megelevenedjenek az olvasó szeme előtt az események.
Filmként láttam magam előtt peregni a jeleneteket. Olyan érzés volt, mintha egy hatalmas vásznon kivetítve néztem volna mi történik, pedig csupán a leírt sorok voltak nagyon érzékletesek.
Kedvelem Ella Steel történeteit, mert a humor és az érzelmek mellett mindig rejlik valami mondanivaló is a sorok között, mindez egy magával ragadó stílusba csomagolva. Olvastam az írónő minden könyvét, így azt gondoltam, hogy nem érhet meglepetés, pedig de. A Dermesztő fogsággal képes volt még nekem is újat mutatni annak ellenére, hogy régóta nyomon követem a munkásságát.
Igazán nagy megtiszteltetés, amiért ismét megjelenés előtt olvashattam Ella Steel könyvét. Borzasztóan hálás vagyok érte.
Habár Dermesztő fogság a cím, és nagy szerepet játszik a történetben a havas táj, a hideg, mégis bizonyos tekintetben perzselőbbre sikeredett ez a regény a korábbiakhoz képest. Jobban izzottak a sorok a szenvedélytől, a lapok szinte lángra kaptak. Bevallom, hogy ez az első pillanatban kicsit meglepő volt, de igazából tetszett. Nekem bejött az a kettősség, amit éreztem olvasás közben. A heves érzelmek a természet vadsága ellen. Az érzelmek, amelyek szembeszállnak minden akadállyal.
Egy rendkívül felkavaró történet részese lehettem, egy olyan történeté, amely tele van érzelmekkel, a feszültséget szinte tapintani lehetett az utolsó betűig. Mindeközben arra figyelmeztet, hogy tiszteljük a természetet, féljük kiszámíthatatlanságát, óvakodjunk veszélyeitől. Mert ha nem így teszünk, az akár végzetes is lehet.