Őszintén megmondom, hogy egyáltalán nem úgy terveztem Virgin Bergh: A fekete vár című könyvének új kiadása kapcsán, hogy erről az olvasásról külön bejegyzés születik majd. No nem azért, mintha nem lenne jó ez a történet, mert az. A néha már-már nyers őszinteségével, mely az ember elevenébe tud vágni, ugyanakkor mély érzelmességével számomra kiemelkedő helyet foglal el a történelmi romantikus olvasmányok között.

Álmomban sem gondoltam, hogy annyira jót tesz az átdolgozás ennek a sztorinak, hogy képes engem ámulatba ejteni, és hatalmas hűha élményt ad. Ám így lett. Én pedig ekkor azt éreztem, hogy mindenképp írnom kell róla, hogy minél több ember megismerhesse ezt a könyvet. Így született meg ez a bejegyzés.

A borító(k)ról

Már az első kiadás esetén is figyelemfelkeltő a borító. Magában hordozza az érzelmességet, ugyanakkor a heves szenvedélyt is.

 Mire gondolhatok? Lentebb részletesen kifejtem, hogy érthető legyen.

Egyrészt ott a vár, ami a valóságban is létezik, és ihletője a könyvnek. Márpedig mi jut az ember eszébe egy várról? Hercegnők, királyok, grófok, udvarhölgyek, lovagok, banditák, ármány és cselszövés. Majdnem kész egy fordulatokkal teli romantikus történet, már csak a megfelelő írói szikra hiányzik hozzá.
Az még érdekesebbé teszi az egészet, hogy egy olyan épületről van szó, amely valóban létezik. Az embernek akaratlanul is meglódul a fantáziája, elképzeli milyen sorsok ismerői lehettek azok az ódon falak.

Másrészt ott van a titokzatos hölgy a gyönyörű ruhájában, a vörös hajával, mert kétség sem férhet hozzá, hogy egy igazi hölgyről van szó, nem holmi közönséges nőszemélyről.

Erről a hajszínről általában egy temperamentumos, tűzről pattant személy jut az ember eszébe. Máris ott egy pont, ami előre vetíti, hogy egy izgalmas olvasmány vár az érdeklődőkre, pedig még szó sem volt arról, hogy egy ilyen nőhöz nem való akárki. Bizony, egy ilyen heves hölgyhöz nem egy hétköznapi, nem egy csendes férfit képzelünk el, hanem inkább egy erős, ellentmondást nem tűrő, kissé talán önfejű valakit. Két ilyen szenvedélyes természetű szereplő pedig garantálja, hogy izgalmakban ne legyen hiány.

Na ugye, hogy ott rejtőzik a borítóban a romantika, az érzelmesség, ugyanakkor a hevesség és a szenvedélyesség is, ami előre sejteti, hogy egy magával ragadó, érdekes olvasmány vár ránk. 

A régi kiadás esetében mindaz, ami csábítja a leendő olvasókat a borítón, most az újragondolt verzió esetén letisztult, érettebb formában jelenik meg.

A történetről és a szereplőkről (a régi és az új megjelenés fényében)

Az első kiadásra azt mondanám, hogy a csiszolatlan, nyers gyémánt karcossága jellemző rá. Látszik, hogy valami csodás dolog, de szüksége volna arra, hogy megmunkálják, tökéletesre csiszolják, ami megtörtént. Így a második kiadásban már egy ragyogó ékkő fényességével tündököl A fekete vár.
Persze ez a különbség a két példány között azoknak tűnik fel, akik mindkét kötetet olvasták. Akik pedig rögtön ezt a mostani megjelenést kapják kézhez, azok is látni fogják, hogy egy nagyszerű történet részesei.

A korábbi megjelenés is az első pillanatban rabul ejtett, de ez a mostani, ettől csak olyan szavak járnak az eszemben, mint: hűha, azta mindenit és hasonlók. Szóval most mégjobban le vagyok nyűgözve.

Sokkal jobban rálátni az okokra, amiért Lord Devon úgy nyilvánul meg Evian irányában ahogy. Jobban érthető lesz az a vadság, az a könyörtelenség, az a nyersesség, ami a férfit jellemzi. Ugyanakkor az is felsejlik, hogy talán mélyen elrejtve, de ott van egy érzelmesebb oldal is, ami lelkének sebzettsége, az élet keserű tapasztalatai miatt rejtve van.

Amikor Lord Devon és Evian útjai keresztezik egymást, egy minden ízében viharos kapcsolat formálódik közöttük.

Bár talán nehezen észrevehető, de a lány jó hatással van a férfira. Felkavarja lelkét, megérinti azt a kérges burokkal bevont, gondosan rejtegetett érzelmesebb oldalát. Persze ettől az alaptermészete mitsem változik, mert marad ugyanaz a pimasz, lehengerlő, zsivány aki, de talán máshogy viszonyul Evian személyéhez azokban a pillanatokban, amikor az érzelmek, a vágyak uralkodnak felette. Kérdés, hogy sikerül-e vajon felszínre hozni Lord Devonnak ezt az oldalát, vagy csupán időnként pillanthatjuk meg.

Tény, hogy változik, mert hatással vannak egymásra ő és Evian, de nagy kérdés, hogy hogyan is alakul végül a kapcsolatuk.

Evian heves természet. Sokszor megy a maga feje után. Kritikusan szemléli a környezetét, családja helyzete miatt kell olyan férjet találnia, ami kisegíti őket szorult anyagi helyzetükből, amibe a családfő sodorta őket.

Lord Devon tévesen azt gondolja, hogy a lány is csak egy a gazdag férjre vadászó udvarhölgyek közül, pedig Evian leginkább szeretetre vágyik. Arra, hogy valaki őszintén szeresse őt olyannak, amilyen és ő is szerethessen.

Mindemellett pont a lány dacos természete az, ami miatt felfigyel rá Lord Devon, ami miatt érdekesebbnek tűnik számára a látszólagos szabálykövető, társadalmi szokásoknak már-már túlzóan is megfelelni akaró unalmas udvarhölgyek közül.

Igazából mind Lord Devon, mind Evian vágyik a szeretetre, de a keserű tapasztalatok miatt nehezen hisznek ebben.

Kit jobban, kit kevésbé tépázott meg az élet vihara. Evian talán jobban tud hinni, nyíltabban vágyik a boldog házasságra, míg a férfi csírájában igyekszik elfojtani mindennemű romantikus érzelemszikrát.

Ragyogóan érzékelhető az érzelmek bonyolultsága, ami a főszereplőket egymáshoz köti. Volt, hogy percekig csak forgattam magamban a szavakat és elámultan csodáltam a lenyűgöző kifejezéseket.

Annyira magával ragadott a történet, annyira belevesztem az olvasásba, hogy a végén jöttem rá, hogy nem jegyzeteltem ki a kedvenc részeimet, pedig oly sok csodás mondat van ebben a könyvben, ami gyönyörűen leírja az érzelmeket, a vágyat a főszerelők között.

Újra el kell majd olvasnom a regényt, hogy megjelölhessem ezeket a mondatokat és persze azért is, hogy ismét elmerenghessek a csodás leírásokon, ízlelgetve a szavakat, azon örvendezve, hogy milyen jól írja le az írónő az érzelmeket, az apró rezdüléseket, indulatokat.

Virgin Bergh: A fekete vár című regénye jó példa arra, hogy miért is szeretem annyira a történelmi romantikus olvasmányokat.

Az érzelmek sokszínűsége, melyeket ámulatba ejtő gyönyörűséggel jelenít meg az írónő. A szereplők természetének bonyolultsága, melynek mélységeit aprólékos pontossággal mutatja meg, rétegről-rétegre fedve fel minden apró rezdülést.

Olyan elevennek, olyan valóságosnak hatnak a karakterek, hogy az ember szinte azt várja, hogy a könyv lapjaiból kilépve mikor jelenik meg valamelyik előttünk.

Ez a könyv, ez az átdolgozás csupán az első része A fekete vár történetének, úgyhogy annak fényében, mennyire lenyűgözött ez az kötet, kíváncsi vagyok arra, hogy a további történések hogyan hatnak majd. Kétségeim nincsenek már, tudom, hogy az is jó lesz, ezért is várom olyan nagyon.

Itt lehet megtalálni az írónőt:

Virgin Bergh

Virgin Bergh – olvasói csoport

A fekete vár

Ahová még érdemes benézni:

„Book Dreams Kiadó” szerzői csoport

A könyv beszerezhető a Book Dreams Kiadó webáruházából, illetve érdemes megnézni még a Libri, Líra és a Bookline oldalán is.