Az emberiség és a mesterséges intelligencia. Vajon ki kerekedik felül? Túlélhet-e az emberiség?
Nehéz szavakat találni Adam J. Clarke: A lehetetlen című könyvéről, mert még most, napokkal az olvasás vége után is érződik a hatása. Hogyan hatott rám? Sokkolóan! Rendkívűl sokkolóan!
Pár napja, hogy a végére értem a regénynek, de még mindig alig térek magamhoz. Ám talán ez így van jól. Kell, hogy ennyire mélyre befúrja magát az ember lelkébe.
Titkokkal teli hátborzongató krimi, aminek minden sora feszültséggel teli perceket ígér. Egy történet, amelyben nem tudni ki áll az események mögött, és ez ki sem derül a könyv végéig.
Engem a jó könyvek mindig megtalálnak. Ezt bizonyítja az is, hogy Cassy Blacksmith: Te leszel a következő című regénye hozzám került.
Korábban nem hallottam Cassyről, amikor megkeresett, és lehetőséget adott a történetének olvasására, amiért nagyon, de nagyon hálás vagyok. Így utólag azt mondom, hogy sajnálatos lett volna, ha lemaradok róla.
Őszintén megmondom, hogy egyáltalán nem úgy terveztem Virgin Bergh: A fekete vár című könyvének új kiadása kapcsán, hogy erről az olvasásról külön bejegyzés születik majd. No nem azért, mintha nem lenne jó ez a történet, mert az. A néha már-már nyers őszinteségével, mely az ember elevenébe tud vágni, ugyanakkor mély érzelmességével számomra kiemelkedő helyet foglal el a történelmi romantikus olvasmányok között.
Álmomban sem gondoltam, hogy annyira jót tesz az átdolgozás ennek a sztorinak, hogy képes engem ámulatba ejteni, és hatalmas hűha élményt ad. Ám így lett. Én pedig ekkor azt éreztem, hogy mindenképp írnom kell róla, hogy minél több ember megismerhesse ezt a könyvet. Így született meg ez a bejegyzés.
