Azt mondják, hogy a gonosz minden nap ott van bennünk, csak valaki szabadjára engedi, valaki pedig kordában tartja, és ezzel uralja az elméjének azon részét, ami ki akar törni.

Ez a mondat még valahol a kötet elején szerepel és nagyon megragadt bennem. Talán azért is, mert érzéseim szerint ez adja  Német Balázs: Az élet alkonya című könyvének gerincét. Ugyanis az emberi elme, annak sokrétűsége az, amit megjeleníteni igyekezett a szerző. Pont úgy, ahogy korábbi szerzeményeiben is, csak jelen esetben még erőteljesebb a drámaiság és horrorisztikus hangulat.

Olvastam már Németh Balázstól, és alapjában véve kedvelem a novellagyűjteményeit, de kissé félve kezdtem bele az Élet alkonya című kötetbe, mert az eddigi tapasztalataim azt mutatták, hogy nem voltak teljesen letisztultak azok a kötetek, amit eddig a szerzőtől megismertem. A kíváncsiság viszont hajtott. Végül kissé vegyes érzésekkel raktam le a könyvet, de cseppet sem bánom, hogy kézbe vettem, mert némelyik novella kifejezetten tetszett.

Elsőként a borítóról néhány szót. Sajnos azt kell mondjam, hogy a Sötetben élsz, és A félelem rezidense után - amelyek borítója kifejezetten tetszett - ezúttal nem igazán jött be a külső. Számomra nem hozza a mögötte rejlő történetek hangulatát. Sem nem félelmetes, sem nem drámai. Nálam nem ért célt.

Na de nézzük, hogy milyen olvasmányra lelnek azok, akik Az élet alkonyát kézbe veszik.

Sok rövid történetről van szó, amelyek megrázóan hatottak, amelyeknél - mint azt korábban is mondtam - erőteljes a drámaiság, illetve horrorisztikus hangulat. Érdekesek voltak, de némelyik sztori eléggé kuszának hatott.

Sajnáltam ezt a kuszaságot, mert igazából jó kis történetek kaptak helyet a kötetben, és talán ez volt számomra a legérdekesebb Németh Balázs azon alkotásai közül, amiket olvastam. Persze így sem rossz, de jelen állapotában nem tudott maradéktalanul magával ragadni.

A szerzőt itt lehet megtalálni:

Németh Balázs

A könyv beszerezhető a Smaragd Kiadó webáruházából.