Aurora Lewis Turner és Emily Hart hivatalos oldala is meghívott molyon az Ez vagy az? Book Tag kitöltésére, amit nagyon köszönök.

Ebben az esetben nem könyveket kellett mondani, hanem az olvasási szokásokkal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni. Viszont én nem bírtam ki, hogy ahol csak lehetett, ne csempésszek bele könyves képeket. Szóval ismét egy kicsit saját értelmezésben tettem eleget ennek a kihívásnak. 

Nekem teljesen mindegy, hogy kartolált, vagy keménytáblás változatban van meg egy könyv. Talán a méretesebb daraboknál előnyösebb a keménytáblás megjelenés. Számomra az a lényes, hogy beszerezzem az adott könyvet. Ha egy sorozat részeit nem sikerül azonos típusú kiadásban beszerezni, az sem zavar. 

Ez egy bonyolult kérdés. Talán egy hajszálnyival jobban kedvelem az egyrészes történeteket, de nem vetem meg a sorozatokat sem. Jó a kedvelt szereplőkből többet kapni. 

Hajlok ugyan arra, hogy jobban kedveljem a hosszú könyveket, de tulajdonképpen teljesen mindegy. A lényeg a történeten van, ha az jó, akkor mindegy milyen hosszú.

Jobban szeretem a rövidebb fejezeteket. Mégpedig azért, mert amikor nincs lehetőségem végigolvasni egy könyvet, akkor nem szeretem félbehagyni szöveg közben a történetet, hanem inkább csak egy fejezet, vagy rész végén.

Igazából ez teljes egészében történetfüggő. Szeretem a pörgős cselekényt, de a lassan haladót is. Nem arra gondolok, amikor vontatott a cselekmény, hanem amikor lassan haladnak az események, mert ezt kívánja meg a kötetben rejlő sztori.

Ennél a pontnál is azt mondhatom, hogy teljességgel a történettől függ. Ha megragad a sztori, mindegy, hogy egy kitalált világban játszódik, vagy pedig a valóságban.

A rosszfiúk általában bonyolultabb karakterek, így érdekesebbek lehetnek számomra. Ám a jófiúk is jöhetnek, csak ne legyenek unalmasak.