Egy háború borzalmai közepette született szerelem története, amely minden betűjével arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy minden körülmények között az a legfontosabb, hogy emberek maradjuk.

Már kicsivel több, mint egy nap telt el, hogy a végére értem Marilyn Miller: Szíria szülötte című történetének, aminek az olvasására még megjelenés előtt lehetőséget kaptam, amiért nagyon, de nagyon hálás vagyok. Igen, több mint egy nap, mégis nehezen jöttek a szavak, mert ez a történet fájdalmasan szaggatta a lelkem, olvasás közben szinte végig folytak a könnyeim, olyan mélyen felkavart.

Várnom kellett, míg háborgó lelkem egy kicsit megnyugszik, ami bizony nehezen ment. Még elaludni sem volt könnyű. Semmi sem feledtethette azokat a borzalmakat, amelyekről ebben a történetben olvashattam.

Szeretem Marilyn Miller könyveit, mert a szórakoztató olvasmány köntösébe bújtatva mindig valami lényeges dologra igyekszik felhívni a figyelmet. Együtt sírunk, nevetünk a szereplőkkel, akikért az utolsó betűig izgulhatunk, miközben elgondolkodtatnak a sorok közé rejtett mondanivalók.

Az írónő minden könyvét olvastam, így jól tudom, hogy minden egyes kötettel képes túlszárnyalni az előzőt, mégsem voltam felkészülve arra, hogy milyen hatással lesz rám a Szíria szülötte, ami szerintem az eddig legjobban sikerült történet, noha Marilyn Miller minden könyvét szeretem.

A borítóról

A könyv borítója magával ragadó és igen kifejező. Az egyik főszereplőt jeleníti meg, Naját, aki nem csupán egy gyönyörű szír lány, hanem olyan valaki, aki a végsőkig harcol a hazájáért, az emberekért, miközben a szíve a helyén.

A történetről

Meséltem arról milyen nagy hatással volt rám a könyv, ami egy olyan olvasmányt hordoz, amit nem feledek, ami velem marad. Örökkön ott izzik majd bennem minden fájdalma, minden öröme. Legalábbis én így vagyok vele, de szerinem még sokan járnak majd hasonlóképpen.

A történet kezdetén Szíriában járunk, ahol megismerjük az egyik főszereplőt, Naját. Ekkor még békésen élik mindennapjaikat az ottaniak. Egy eltérő kultúra, egy teljesen más világ tárult a szemem elé.

Noha a nyugati ember számára ismeretlen szokásokkal szembesültem, mégis láthattam, hogy attól, hogy máshogyan élik az életüket, még ugyanúgy csak boldogulni szeretnének a mindennapokban, ahogy mindenki más.

Ám ez a különleges világ egy pillanat alatt a háború borzalmainak színterévé vált. Hatalmasok játszmája alatt emberek sokasága küzdött a túlélésért.

Később megismerhettem Westet, a másik főszereplő, aki orvos lévén önként ment háborús területre, hogy segíthessen másokon.

Egy kórházban találkozik a két főszereplő, ahol azon igyekeznek, hogy az igen mostoha körülmények ellenére annyi embernek segítsenek, amennyinek csak tudnak. Szívszorító volt látni elkeseredett küzdelmüket, mert ők mindenkit meg akartak menteni.

Emberfeletti küzdelem folyik az életben maradásért, és akkor tényleg pusztán csak az ember életéről van szó, arról, hogy a test működjön, miközben a lélek belefacsarodik a fájdalomba.

Ebben a kegyetlen helyzetben, a legnagyobb káosz közepette gabalyodik bele West és Naja az egymás iránti érzelmeik hálójába. Minél több időt töltenek el egymás társaságában, úgy lesz egyre komolyabb, egyre mélyebb, ami egymáshoz köti őket.

Ám nem élhetnek a fellobbanó szerelemnek, mert az élet rengeteg akadályt gördít eléjük. Szerencsére akad segítségük, de az biztos, hogy egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Ahogy azt az írónőnél megszokhatták az olvasók, egészen az utolsó betűig lehet izgulni, hogy mi lesz a szereplők sorsa.

Ami nekem nagyon tetszett, hogy Naja egy pillanatra sem felejtette el hazáját, az ott élőket, akkor sem, amikor úgy tűnt, talán jobbra fordulhat az ő sorsa.

Igazából mindkét szereplőt kedveltem, bár nem voltak hibátlanok, de pont ettől voltak olyan emberiek, mert hát ugye senki sem tökéletes.

A végére pedig el kell mondanom, hogy én bizony filmként láttam peregni a szemem előtt a könyv eseményeit. Mintha ott lettem volna a szereplőkkel. Sokszor vitáztam velük gondolatban, hogy vegyenek már észre valami, ne azt tegyék, ne arra menjenek, amerre tervezték, mert baj lesz. Volt olyan pillanat, amikor azt éreztem, mintha én is benne élnék a történetben. Talán ezért is hatott rám olyan nagyon, ezért kavart fel annyira.

Az írónőt itt lehet megtalálni:

Marilyn Miller szerzői oldala

Marilyn Miller és olvasói

Marilyn és Ella szenvedélyes birodalma

Ahová még érdemes benézni:

Álomgyár olvasói csoport

A könyv megrendelhető az Álomgyár Kiadó webshopjából, valamint a nagyobb könyvesboltokból.

Megjegyzés: A kép forrása Álomgyár Kiadó.