Egy újabb szenvedélyes történet Marilyn Millertől. Egy történet, mely mélyen felkavarja az ember érzelmeit, miközben egy misztikus világba enged bepillantást.

Hálás vagyok az írónőnek, hogy megjelenés előtt olvashattam a Suttogó vágyak című történetét.

Marilyn Miller a könyveiben mindig valamilyen érzékeny témát boncolgat. Olyanokat, amelyek felkavaróak, lélekszaggatóak.

Az írónő a lehengerlő stílusával már az első mondatok után képes magával ragadni az olvasókat. A könyveit elkezdve az ember elvarázsolva érzi magát, nem figyel másra, csak az olvasott sorokból kirajzolódó történetre.

Sírunk, nevetünk, együtt sóhajtunk a szereplőkkel, akiknek az utolsó betűig drukkolunk.

Nehéz sorsok, színpatikus, imádni való karakterek, akiknek nincs könnyű dolguk, hiszen az élet (és az írónő) számtalan akadályt gördít eléjük. Ez pedig garantálja, hogy az olvasók egy percre sem unatkoznak. Sőt! Olyan váratlan fordulatok, csavarok jönnek, hogy csak pislogunk nagyokat mi is történik.

Sosem tudni miképpen alakulnak az események a következő oldalon, ahogy azt sem, hogy mi lesz a szereplőkkel a könyv végén. Vajon megtalálják a boldogságot? Vagy olyasmi történik, ami elszakítja egymástól a szereplőket?

Amikor már azt hinnénk, hogy minden jól alakul, jön egy váratlan fordulat, és minden a feje tetejére áll.

Marilyn Miller könyveinél egészen az utolsó mondatig izgulhatunk az események végkimenetele miatt.

Egyszerre érzem minden porcikámban a türelmetlen várakozás izgalmát egy-egy újabb könyvnél. Ugyanakkor van bennem egy pici félsz is, hiszen mindig olyan történetre számíthatok, amely mélyen felkavar majd.

Persze lehetetlenség ellenállni, mert ahogy a kezeim közé kaparintom az írónő könyveit, habozás nélkül vetem bele magam az olvasásba, legyen az bármilyen megrázó.

A Suttogó vágyak magával ragadott az első pillanatban. Csak úgy faltam a sorokat. Sajnos nem volt lehetőségem egyvégtében elolvasni, de amikor félre kellett tennem, akkor is uralta a gondolataimat.

Marilyn Miller minden könyvét olvastam, így ismerem a stílusát, volt fogalmam arról, milyen történetre számíthatok. Ám ez sem készíthetett fel arra a lelkemig hatoló olvasmányra, ami a Suttogó vágyak lapjain várt rám.

Az írónőnek ezúttal sikerült egy különösen nehéz, érzékeny témát megjelenítenie. Miről is van szó? Sok feleség és anya van olyan helyzetben, amikor kimondva, vagy kimondatlanul, de nem érzik teljesnek magukat. Arra vágynak, hogy azt érezhessék, ők ízig-vérig nők, akire a férjük vágyakozva néz.

Szeretem és tisztelem a férjemet. Tudom, hogy ő is engem. Viszont valami mégis hiányzik a kapcsolatunkból. A tűz. Nemcsak feleség és anya akarok lenni, hanem nő is, akire a férje vágyakozva néz.

Az asszonyok, akik feleségek és anyák, mindamellett, hogy imádják a gyermekeiket, mindamellett, hogy szeretik és tisztelik a férjüket, a házasságukból/kapcsolatukból eltűnő tűz, szenvedély miatt már nem érzik eléggé kívánatosnak magukat. Arra vágyakoznak, hogy a háztartás, a gyermeknevelés, munka mellett, a mindennapok fáradtságos taposómalmán túl nőnek érezhessék magukat. Azt szeretnék, a vágyakoznának rájuk, és ők is vágyakozni, sóvárogni szeretnének.

Élni és pezsegni akarok. Lüktetni és sóvárogni.

Aspen egy arisztokrata feleség mindennapjait éli. Gondoskodik a gyermekekről, támogatja a férjét.

Egy nap rádöbben, hogy kialudt az a tűz, amely a kapcsolatukat az elején jellemezte. Gyermekei apja természetesnek veszi a jelenlétét, már nem azzal a szenvedéllyel tekint rá, mint kezdetben.

Kedves, okos, gyönyörű nő, aki imádja a gyermekeit, akikért bármit megtenne. Ám mindeközben élni szeretne.

A férjed elfelejtette, hogy milyen, amikor te vagy a világmindenség közepe. Számára anya vagy, és feleség. Egy háztartási berendezés. De nő is vagy. Akinek vágyai vannak.

Aspen szeretetre vágyik (nem csupán egy gyors együttlétre a sötétben). Szeretné, ha a férje (Will) vággyal telve nézne rá, úgy, mint évekkel ezelőtt. Azt akarja, ne csak a testét vegyék bírtokba, hanem a lelke is megkapja a törődést.

Egy nem várt találkozás egy idegennel (Declan) felébreszti a tüzet, ami lángra lobbantja vágyait.

Megmondom őszintén, hogy ezen a ponton egy kicsit megtorpantam az olvasásban. Nem igazán tudtam mit gondoljak.

Aspen vágyik a szeretetre, a figyelemre (a férje figyelmére), arra, hogy ne csupán feleség és anya legyen, hanem egy olyan nő, akire vágyakozva, sóvárogva néz a férje. A férjével való kapcsolatát akarja rendezni.

Mindeközben barátnője (Lisa) hívásának eleget téve elmegy egy klubba, ahol találkozik valakivel, aki felébreszti érzékeit. Ettől persze megretten, hazamenekül, de tagadhatatlan, hogy vágyat keltett benne a férfi (Declan), aki nem a férje.

Egyrészt hajlamosak lehetünk megértéssel fordulni az iránt, hogy Aspenben egy idegen fakaszt szenvedélyt (még akkor is, ha sokáig tiltakozik is ellene), mert ugye folyamatos próbálkozásai ellenére, hogy rendezze házasságát, nem járt sikerrel.

Másrészt ott van az emberben az az ellenérzés, ami azt mondja, hogy még ha kihűlt is a kapcsolat, micsoda dolog, hogy a nőben egy idegen iránt ébrednek vágyak.

Bonyolult dolog ez. Benne lenni egy kapcsolatban, ahol az ember nem boldog. Küzdjünk érte, vagy lássuk be, hogy semmit sem tehetünk már, és lépjünk ki belőle? Bármilyen egyszerűnek tűnik, de nem mindig tud lépni az ember.

A történet több szemszögből íródott, így beleláthatunk Daclen gondolataiba is. Láthatjuk, hogy az első pillanattól olyan figyelemmel fordul Aspen felé, amilyenre ő a férjétől vágyott. Érzéki, kívánatos nőnek látja, meg akarja hódítani. Ő pedig élvezi ezt a figyelmet. Éppen ezért nincs könnyű helyzetben. Egyrészt ott van Daclen, aki mellett nőnek érezheti magát. Másrészt ott a férje, aki csupán a gyermekei anyjaként, a háztartás részeként tekint rá.

Egy nő hozzon bármilyen döntést a házasságával összefüggésben, biztosan ítélkezni fognak felette.

Nincsen olyan megoldás, amire mindenki egyöntetűen rábólintana, hogy igen, ez a helyes megoldás.

Ezért is nem mások véleményét kell figyelembe venni, hanem azt, hogy nekünk mi a jó. Mindemellett persze arra is figyeljünk, hogy ne gázoljunk át a másikon.

Meg lehet próbálni rendezni egy kapcsolatot, de nem mindenáron. A cél nem az, hogy az emberek boldogtalanul éljenek egymás mellett, mert ez a gyerekekre is ki fog hatni. A szülők közötti „súrlódásoknak” negatív hatása van. A kérdés az, hogy milyen irányban, milyen mértékben.

Figyelni kell arra, hogy ha két ember külön utakon folytatja tovább az életét, akkor is emberi módon tudjanak viszonyulni egymáshoz. Lehet megbántottnak, lehet haragosnak, lehet sértettnek lenni. Ám nem mindegy hogyan kommunikálunk egymással. Ez főként akkor lényeges, amikor nem mondhatunk örökre búcsút a másiknak, mert közös gyermek is van.

Visszatérve szereplőinkre. Aspen nem bír szabadulni Daclen bűvköréből, képtelen elfelejteni. Erősen küzd a vágyai, bűnös gondolatai ellen.

Daclen, aki tulajdonképpen a csábító szerepénben tűnik fel, kezdetben igen vegyes érzelmeket vált ki az emberből. Fogalmunk sincs mit is gondoljunk róla. Később ahogy egyre megismerjük őt, a múltját, azt, hogy mi motiválja, egyre inkább érezzük azt, hogy kedveljük a pasast. Amikor meg már azt hinnénk tudunk mindent, sínen vannak a dolgok, akkor jön egy olyan csavar, hogy az ember teljesen összezavarodik.

Mondatról-mondatra egyre jobban felkavart ez a történet, mely a lelkem mélyéig hatolt. Felkavaró olvasmány, amely nehéz témát boncolgat, de én éppen ez miatt gondolom azt, hogy mindenkinek el kellene olvasnia.

A megjelenés várható időpontja: 2021. október 6.

Az írónőt itt lehet megtalálni:

Marilyn Miller szerzői oldala

Marilyn Miller és olvasói

Marilyn és Ella szenvedélyes birodalma

A könyv előrendelhető az Álomgyár Kiadó webshopjából, valamint a nagyobb könyvesboltokból.

Megjegyzés: A kép forrása Álomgyár Kiadó