Amikor belevágtam Ronnie W. A.: A róka vére című történetébe, még nem sejtettem, hogy ennyire magával ragad majd, hogy ennyire csodás sztorit rejt ez a kötet.

Nagyon köszönöm az írónőnek a lehetőséget, hogy olvashattam a könyvét. Sajnálnám, ha kimaradt volna az olvasmányaimból.

Szeretem a mondákról, legendákról szóló történeteket, így A róka vére is hamar magával ragadott, hiszen ez esetben egy olyan misztikus olvasmányról van szó, amely a régi korok isteneit hozza kapcsolatba a mai modern korral. 

Az azték kultúra elég kevéssé ismert számomra, így mivel innen kerültek ki a könyvben megjelenő istenek, fogalmam sem volt róla kicsodák, de ez mégsem igazán zavart. Ha van bennük igazság, ha csak fikció, amit az írónő ennek területnek a legendáiból épített fel, akkor is annyira jól kitalálta, felépítette ezt az oldalt, hogy én könnyen elhittem mindent. Egyszer sem merült fel bennem kétely, egyszer sem gondoltam azt, hogy valami nem stimmel.

Egy elég temperamentumos istennő (Itzase) volt az, aki ebben a történetben a középpontba kerül, aki kapcsolódik a főszereplőhöz, Ritához.

Közel sem mondható szelídnek ez az istennő, éppen ellenkezőleg, hirtelen fellobbanó, fékezhetetlen indulat jellemzi. Vágyai határtalan erővel bírnak. Olykor brutális. Bár nem is lehet csodálkozni a temperamentumán, hiszen mégsem lehet szende és szelíd egy szexistennő.

Azt nem mondhatom, hogy azonosulni tudok Itzaséval, mert azért bőven voltak olyan dolgai, amelyek számomra túl soknak tűntek, mégsem tudom elhinni, hogy annyira kegyetlen lett volna, mint ahogy néhányan gondolják, ahogy el akarják hitetni ezt róla. Kik is voltak ezek? Még magam sem tudhatom pontosan, csak nagyon halvány sejtésem van.

Történetek dolgok a múltban, az istennő idején, amelyek nem véletlenül történetek meg, amely események valamilyen szinten elvezettek a jelen történéseihez.

Mind a főszereplő Rita, mind a mellette még jelen lévő szereplők, Matt, Lee és a többiek sem tökéletesek, de pont attól volt annyira hihető, annyira emberi a karakterük. Voltak hibáik, mégis valahogy ettől éreztem annyira közel őket magamhoz. Attól volt annyira hihető az egész történet, mert nem voltak a szereplők túlontúl tökéletesre megalkotva.

Volt olyan szál a történetben, ami kezdetben igen fura volt számomra, de aztán később megbékéltem velem, mert azért produkálhat az élet fura dolgokat. (Gondolok itt Matt-re, a korára, a pasinak Ritához és a családjához való viszonyulására.)

Lee jelentős szereplője a történetnek, és vele kapcsolatban felmerültek gondolatok benne, szinte az első pillanattól bizonyosan éreztem, hogy mit is kell gondoljak felőle, hogy melyik oldalon is áll ő, és végül igazam lett. Bár részleteket ugyan nem tudtam róla.

A róka vére egy igazán izgalmas, fordulatokban gazdag olvasmány, amelynél egy percre sem lankad az ember figyelme, nem lehet unatkozni az már biztos.

Egy sötétebb hangulatú, magával ragadó misztikus történet, amely bővelkedik erotikában. Igen, erotikában, de ezt mégsem érezni túlzónak, hiszen egy szexistennő játszik központi szerepet a kötetben, így pedig az lenne a fura, ha nem lenne jelen annyira az erotika, mint azt az olvasók tapasztalhatják. Nem kell megijedni, mert nem torkollik esztelen hancurba az egész olvasmány, mert szépen árnyalja az érzelmeket, a vágyakat az egyes szereplők között az írónő.

Lehet, hogy most ez meglepő lesz, de számomra nem csupán egy szórakoztató történet volt ez a könyv, hanem egy olyan sztori, amely el is gondolkodtatott.

Mire gondolok? Minden korban, minden szinten, legyen szó emberekről, állatokról, istenekről ott van az egymás elleni áskálódás, a bosszú. Sokszor bizony nem az a rossz, akiről azt gondoljuk, még ha annak az illetőnek megkérdőjelezhetőek a módszerei, és olykor durvább tettei vannak is. Megeshet az is, hogy onnan kapunk támogatást, ahonnan nem is várnánk.

Valahol lezárult ez a történet, mégis a könyv végére érve az az érzet marad az olvasóban, hogy ennek még lehet folytatása. Sőt! Az ember nagyon reméli, hogy még lesz folytatás.

Általában mielőtt egy könyvről leírom a gondolataim, elsőként a borítót említem, most mégis a végére marad, mert annyira kavarog jelenleg is bennem a történet.

Szóval a borítón egy szépen kivitelezett alkotás látható, amely nagyon jól ábrázolja azt a jelenetet, ahonnan kezdetét veszik a könyv történései.

Tetszett, hogy nem egy tucatkép feszít a borítón, hanem bizony egy a sztorira szabott egyéni alkotás.

Ami igazából zavaró volt a borítón és a könyv gerincén is az az, hogy a szerző neve kisbetűvel volt írva. Ezt valahogy nem bírtam hová tenni. Most sem értem miért a kicsi kezdőbetű név elején.

Imádtam ezt a történetet az első pillanattól, ahogy pedig egyre jobban haladtam előre az olvasással, mind jobban éreztem azt, hogy egy olyan kötetet tartok a kezemben, amely egy igazán fantasztikus sztorit rejt magában. Mire a végére értem, már rajongtam érte és kíváncsivá tett az írónő további történetei iránt.

Bátran ajánlom A róka vérét a misztikus történetek kedvelőinek, azoknak, akiket nem rettent el egy durvább sztori. Olvassátok! Higgyétek el megéri!

Itt lehet megtalálni az írónőt:

Ronnie W. A.

Ahová még érdemes benézni:

Museliére (alkotói csoport)

A könyv beszerezhető a Delta Vision oldalán.