Csete Dóra - Kőszegi-Arbeiter Anita: Lillen, a tünde
Mindig szerettem a meséket, és ez a rajongás nem múlt el a felnőttkorral, hanem a mai napig megmaradt. A rajzfilmeket szívesen megnézem, a mesekönyveket pedig szívesen forgatom még most is.
Sok csodás mese születik kortárs magyar szerzők tollából, amelyek közül bizony néhány az én polcomon is ott van.
Egy ideje már érdekelt Csete Dóra és Kőszegi-Arbeiter Anita közösen írt meséje, így nagyon örültem, amikor a Beszélgessünk az írókkal csoportban az Aurora Lewis Turner által szervezett "Olvassuk el egymás könyvét" kihíváson az egyik elolvasandó kötetként Lillen, a tünde kalandjait kaptam. Ha nem sorsolják ki nekem, akkor is beszereztem volna ezt a mesét, így mindenképpen a polcomra kerül.
Szerettem volna szerzőtől beszerezni a mesét, így Csete Dórát kerestem meg, akitől sikerült dedikált példányt vennem.
Remélem, hogy lehetőségem lesz majd egyszer Kőszegi-Arbetier Anitával is dedikláltatni Lillen, a tünde kalandjait.
Meglepetésemre nem csupán dedikáltan érkezett ez a szépen illusztrált könyv, hanem könyvjelzőt is kaptam hozzá.
Méretét tekintve egy kicsi, és egészen vékony könyvről van szó, amelyben, — mint ahogy azt már fentebb említettem — csodás rajzokat láthatunk. A borítón maga a főszereplő tündelány, Lillen szerepel.
A könyvet kinyitva, még mielőtt a mesét elkezdenénk, megpillanthatjuk Neloren térképét, a helyet, ahol a kis tündelány él.
A könyvet végiglapozva pedig láthatjuk, hogy az egyes fejezetek elején az adott részre jellemő jelentet ábrázoló kép található.
Valamiért én azt hittem, hogy teljesen különálló kalandokról olvashatok, nem pedig egymás utáni, egymásra épülő eseménysorrol. A fejezetek talán elkülönülni látszanak a címeik miatt, ám az egyes kalandok a végén együtt egy kerek egészet alkotnak. Lehet, hogy azért gondoltam egymástól független kalandokra, mert a fülszövegben nem véltem felfedezni egyértelműen erre vonatkozó utalást.
A korral csak egyre jobban romlik a látásom. Szépen, lassan, de sajnos mindig rosszabb egy kicsit. Éppen ezért nagyon örültem, amikor azt láttam, hogy a szöveg viszonylag nagy betűmérettel íródott, így kényelmesen olvasható, nem eröltetik meg a szemet a kicsi betűk.
Két írónő jegyzi Lillen, a tünde kalandjait, így felvetődhet az a kérdés, hogy hogyan is történt a közös munka. A könyvet kinyitva látható, hogy az egyes fejezeteket, kalandokat felváltva írta Csete Dóra és Kőszegi-Arbeiter Anita.
Mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy az egyes részeket ugyan felváltva alkották az írónők, de azok nem különülnek el az miatt, mert mondjuk nagyon eltérő lenne az írásmód. Hanem bizony szépen egybesimulnak a részek.
Van egy 10 éves kislányom, akinek odaadtam a könyvet, kíváncsi voltam ő mit gondol róla, mi a véleménye.
A lányom idén nyáron már a 11-et tölti, és valahogy kezdik a mesék helyett az ifjúsági történetek érdekelni, de azért még megesik, hogy mesekönyvet is olvas.
Szó szerint nem bírom felidézni a szavait, de valami olyasmit mondott, hogy aranyosak a rajzok, cuki a történet. Jó, hogy nagyok a betűk, és több rövid rész van. Az ovisoknak, és a kicsiknek a suliban érdekes, de ő már nagy hozzá.
Több rövidebb fejezetre oszlik a mese, amelyekben Lillen egy-egy kalandját ismerhetjük meg. Ám ezek a részek nem különülnek el teljesen, noha tulajdonképpen mind egy önálló kis kaland, hanem együtt egy egészet alkotva mesélik el a kis tündelány életének egy részét.
Ez a tagolás nagy előnye a mesének, mert a részek pont olyan hosszúak, hogy egy esti meseolvasásra elengendőek, vagy amikor egy olvasni tudó gyerkőc forgatja, akkor nem unja el az olvasást a fejezetek alatt, mert csak annyira hosszúak, hogy még fenntartsák a kisgyermekek figyelmét.
A tulajdonképpeni első fejezetben megismerhetjük Lillent, megtudhatjuk milyen ő, milyenek a tündék, milyen az a hely, ahol ők élnek. Érdekes volt az a momentum, amit az étkezési szokásukról olvashattam, ahogy az indok is, amiért ez így alakult.
Kissé gőgősnek és tudálékosnak írja le a könyv a tündéket, és a főszereplő kislány pont azzal tűnik ki, hogy máshogy viselkedik.
Lillen közvetlen, kedves, mindenhol akad egy barátja, na és hatalmas tudásvággyal áldotta meg őt az ég. Szeret tanulni, új dolgokat megismerni, de nagyon érdeklik a régmúlt idők is. Talán éppen ez volt, az, ami miatt mindenféle kalandokba keveredett.
Az egyes fejezetekben, részekben új embereket, lényeket ismer meg a kis tündelány, és minden kaland szolgál a számára valami tanulsággal.
A könyv úgy ér véget, hogy a sorok folytatást sejtetnek, legalábbis remélem, hogy még olvashatok Lillen kalandjairól, mert egészen megkedveltem.
FÜLSZÖVEG:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egy különc tünde kislány izgalmas kalandjai.
Vajon milyen lényekkel ismerkedik meg útjai során? Kik lesznek az új barátai? Minden csupa vidámság, nevetés? Vagy lesz egy kis ijedség is?
Mindre választ kaphattok, ha elolvassátok Lillen varázslatos kalandjait.
Egy új világ, tele izgalmakkal. A képzeletnek semmi sem szabhat határt. Nem számít honnan jöttél, nem számít, hogy nézel ki, a barátság örökre szól.
„Lillennek az elmúlt hetekben annyi kalandban volt része, hogy azt hihetnénk, időre van szüksége ahhoz, hogy minden új élményét feldolgozza, pihenjen egy kicsit. De nem! Ő nem ilyen volt, szomjazott az újdonságokra, a barátokra – mindent és mindenkit meg akart ismerni, amit és akit csak lehetett. Titkon persze abban reménykedett, hogy ő lesz az első tünde, aki végre feljegyzi a fontos tudnivalókat, és tovább is tudja majd adni az ifjúságnak. Hisz a múltunk, a gyökereink a legnagyobb kincs mindenki számára. „
Itt lehet megtalálni az írónőket:
Csete Dóra - meseíró
Kőszegi A. Anita - meseíró
A könyv beszerezhető az alábbi helyekről:
Líra
Book24
