Kopácsi Krisztina: Sötét múlt

Kopácsi Krisztina: Sötét múlt című titkokkal és fordulatokkal teli romantikus történetét olvastam. Nagyon köszönöm a lehetőséget az írónőnek és a NewLine Kiadónak.

Gondolkodtam, hol is kezdjem, de talán az lesz a legjobb, ha kívülről haladok befelé. Elsőként néhány szó a borítóról.

A borító és a fülszöveg:

Tetszik az sötétbordó szín, ami uralja a borítót, ami a rajta megjelenő alakokat, mint valami baljóslatú árnyék körülöleli.

Egészen jól néz ki az eleje, viszont a hátlappal kapcsolatban már van némi ellenérzésem. Mégpedig a következő.

A fülszöveg alapvetően fehér színű, ami jól megy a sötét alaphoz, viszont van néhány része, ami pirossal van megjelenítve, ami bizony nem jó választás (szerintem), mert elveszik a háttérben, nehezen olvasható. Pedig ezek a részek kiemelt, lényegesebb szöveget tartalmaznak.

Ha már a borítónál és a hátlapnál tartunk, akkor nézzük következőként a fülszöveget.

Jelentős szerepe van a borítónak és annak hátulján található tartalomnak abban, hogy egy könyv sikeresen felhívja magára a figyelmet.

A Sötét múlt borítóját megpillantva egy könyvesboltban, biztosan érdeklődve emelném le a polcról, illetve egy weboldalon kattintanék, hogy elolvassam miről is szól a regény.

Ezen a ponton pedig megtorpannék, és nem biztos, hogy magammal vinném a könyvet, ugyanis a fülszöveg eleje (szerintem) nem a legszerencsésebben van megfogalmazva.

Ugyanis az alábbi mondatokat olvasva az a benyomásom lenne a történetről, hogy egy nagyon klisés tucat sztoriról van szó, holott egészen jó kis történet rejlik a borító mögött. Megmutatom mire gondolok:

Egy vagyonos és jóképű férfi. Egy szegény, de csodaszép lány.

Bevallom ezek a fenti sorok sokáig távol tartottak attól, hogy kézbe vegyem a könyvet. Aztán több pozitív véleményt is olvastam a történetről, ami elgondolkodtatott, hogy talán mégis érdemes elolvasni. Nem kerestem rá a könyvvel kapcsolatos értékelésekre, egyszerűen szembejöttek velem a bejegyzések és a fülszöveg ismeretében kíváncsi voltam hogyan vélekednek mások erről a regényről.

Így történt, hogy mégiscsak elolvastam ezt a történetet, ezért éltem a lehetőséggel, amit az írónő és a NewLine Kiadó felajánlott.

Kíváncsian vágtam bele Alex és Stephanie történetébe, ami - ahogy azt a füszöveg is előre sejteti - egy romantikus történetekben igen gyakori helyzettel indult. Mégpedig a szegény, de gyönyörű lány és a gazdag és hihetetlenül jóképű pasas váratlan találkozásával.

Miután a sors akaratából egy véletlen baleset következtében Alex és Stephanie útjai keresztezik egymást, a pasas érdeklődését felkelti a lány.

Ám senkinek ne szegje kedvét a szokványos kezdet, mert tovább olvasva megismerhetjük a szereplők fordulatokban gazdag, izgalmas életét, amely már cseppet sem mondható mindennapinak.

Két olyan ember sorsának fonala gabalyodik össze, akik teljesen más személyiséggel rendelkeznek.

SZEREPLŐK:

Alexre a határtalan önbizalom, az önteltség, faragatlan, lekezelő stílus a jellemző.

Kezdetekben nem rokonszenveztem a pasassal, és valahogy a történet végére sem lett a szívem csücske. Ahogy mind többet tudtam meg róla, másképp láttam, és vannak jó tulajdonságai, de valahogy mégsem tudtam megkedvelni.

Mondjuk az nagyon tetszett, hogy szereti a könyveket. Jó volt arról olvasni, hogy egy pasas rendszeresen, már-már csillogó szemekkel pásztázza egy antikvárium polcait újabb és újabb kötetek miatt.

Stephanie egy kedves, lány, aki szeret olvasni. Egy lány, akit gyönyörűek tartanak, talán ez az ok, ami miatt felfigyel rá Alex. Igazából semmi baj nincs vele, de valahogy olyan semleges volt számomra.

Sean az a karakter volt, aki látszólag lényegtelen figura, pedig az írónő fontos szerepet szánt neki. Mégpedig azt, hogy megkavarja a szálakat. Engem sikerült elbizonytalanítania.

Charles (Alex apja) egy igen ellenszenves ember, aki kegyetlenségével elérte azt, hogy az egyik legutálatosabb szereplő volt a szememben.

Bár eszembe jutott, hogy talán nem mindig volt olyan brutális. Ezen a ponton pedig érdekelni kezdett, hogy vajon milyen volt ő gyermekként? Ifjúként? Mi vezetett oda, hogy olyan lett, mint amilyennek a Sötét múltban megismertük? (Szívesen olvasnék egy novellát róla.)

Rose (Alex anyukája) olyan valaki volt, akit nehéz volt elhelyezni, egyszerűen fogalmam sem volt, mit gondoljak róla.

Nehéz az ő helyzete. Könnyű azt mondani, hogy lépnie kellett volna, de nem láthattunk bele az életébe túl mélyen, nem tudhatjuk mi motiválta. Valamilyen szinten függött a férjétől, talán épp a fia miatt, akit nem akart elveszíteni, ezért is nem lépett.

A könyv végi cselekedete azt mutatja, hogy végre tesz valamit (a fiáért), bár én ezt nagyon direktnek érzem. Mintha csak azért lettek volna így alakítva az események, hogy végre tegyen valamit.

Meghan (Stephanie anyukája) egy kedves és szerethető ember. Igazából sok mindent nem mondhatok róla.

Nancy egy erős nő, akivel kegyetlenül bánt az élet, akinek nehéz döntést kellett hoznia.

Nem tudnék ítélkezni a tettei felett, mert nem voltam a helyében (szerencsére), így azt sem tudhatom mit élt át a múltban, és milyen érzések kavarognak benne a jelenben. Nehéz helyesen cselekednie.

Christina karaktere rejtély számomra. Közelebb hozta egymáshoz a főszereplőket a könyve által, és ott volt Nancy mellett a múltban. Izgalmas, hogy regényeket ír, de keveset tudni róla.

Rajtuk kívül ott vannak Alex és Stephanie barátai, akik segítik, támogatják a főszereplőket, de akikből keveset kaptam ebben a történetben.

Aki pedig a háttérben mozgatta a szálakat egy olyan személy, akire nem gyanakodtam egy percet sem. Igazából nem gondoltam volna, hogy jelentősebb szerepet kap.

Szerintem jól alkotta meg a karaktereket az írónő, és rafináltan szövögette a szálakat.

Alex és Stephanie kezdetben nagyon ellenszenvesek egymásnak, majd ez megváltozik, ahogy nő közöttük a vonzalom. (Legalábbis ezt olvashatjuk, de be kell vallanom, hogy én nem igazán éreztem a tüzet, a szikrát kettejük között. Nem igazán vettem észre a vonzalmat, amit - állítólag - éreznek egymás iránt.)

Egyik fél esetében sem mondható el az, hogy rendezett lenne a családi háttere, sőt még a múlt árnyai is megbonyolítják a szálakat, mert egy ponton összekapcsolódnak Alex és Stephenie életének eseményei, ami kérdésessé teszi, hogy mi lesz kettejükkel.

Vajon együtt maradhatnak, vagy a sors elválasztja őket? Mindez kiderül, mire az olvasó az utolsó mondathoz ér a könyvben.

Rengeteg dolog történik a szerelmesekkel, csak úgy pörögnek az események. Néha azt éreztem, hogy túlságosan is.

Szerintem a könyv terjedelméhez képest sok dolog lett belesűrítve a kötetbe. Néha csak úgy kapkodtam a fejem. Lehet, hogy ha jobban ki lettek volna fejtve az események, ha hosszabb terjedelemben kapjuk meg azt a cselekménydömpinget, ami Sötét múltat jellemezte (esetleg egy picit kevésbé eseménydús a történet), akkor kevésbé érződött volna az, hogy túlságosan gyorsan pörögnek az események, és talán jobban követhető lett volna a történetfolyam.

Amit kiemelnék az az, hogy jól lettek kitalálva a múltban történtek, és remekül kötötte azokat össze a jelennel az írónő. Szerteágazó az események fonala, mert sok szereplőnek van jelentős része, ami nem könnyíti meg a szálak kézben tartását gubanc, logikai bakik nélkül. A Sötét múlt esetében ez jól sikerül. Apránként, folyamatosan adagolva az információkat - mindig csak egy-egy cseppnyit - csigázta mind jobban az olvasók érdeklődését az írónő. Engem veszettül hajtott a kíváncsiság, hogy megtudjam kivel és mi történt egész pontosan évekkel korábban, mindez pedig hogyan kapcsolódik a jelenhez.

Az is tetszett, hogy habár megsejtettem néhány dolgot, de mindent nem bírtam kitalálni. Még előttem is maradtak titkok, amelyekre csak a könyv végén derült fény.

Úgy gondolom, hogy van fantáziája az írónőnek, bàr csiszolódnia kell még a stílusának. Néhol kevéssé kidolgozottnak éreztem a történéseket.

Összességében azt mondhatom, hogy nem rossz egy kezdő írótól, mert minden döccenő ellenére azért jó kis történetet kaptam a Sötét múlt című regénnyel. A későbbiekben pedig kíváncsi leszek arra, hogy hogyan változik, fejlődik az írónő stílusa.

Ajánlom ezt a titkokkal és fordulatokkal gazdagon megfűszerezett könyvet a romantikus történetek kedvelőinek.