Emily Hart: Az örökség

Vajon mi alakítjuk a sorsunkat, vagy egy külső erő? Befolyásolhatják-e döntéseink a végzetünkhöz vezető utat? – Mindez kiderül, mire Emily Hart: Az örökség című nem mindennapi történetének a végére érünk.  

 

A Book Dreams Kiadó gondozásában jelent meg 2020. márciusában Emily Hart: Az örökség című története, ami a szerző első megjelent regénye.

Igazán fantasztikusra sikeredett a bemutatkozása az írónőnek ezzel a nem mindennapi kötettel, örülök, hogy a megjelenés után nemsokkal már lehetőségem volt beszerezni és elolvasni a regényt.

 

Emily Hart: Az örökség

 91035413_147616766737255_2770406987144364032_o.jpg

 

      A könyv adatai

 

       Kiadó: Book Dreams

       Kiadás éve: 2020

       Oldalszám: 454

       Kötés: Puhatáblás

       ISBN: 9786158150507

 

 

 TARTALOM:

 

A sikeres író Annie Scott, nyugodt életét hátrahagyva, visszautazik családja birtokára Abies Valleybe, hogy átvegye örökségét. Hazatérése egy új fejezetet nyit életében, amiben nem csak egy szőlőbirtok tulajdonosa lesz, hanem régi és új kapcsolatokra is szert tehet. A padláson rábukkan egy naplóra, melyben olyan titkokra derül fény, amik megváltoztathatják a sorsát.

Roseline családja generációk óta a szőlőbirtoknak szentelte életét. Azonban egy nemvárt látogató felkavarja a fiatal lány békés hétköznapjait, de a sors közbelép és akadályokat gördít elé. Vajon fel tudja venni ellene a harcot, vagy a döntései tévútra vezetik majd?

A két lány élete összefonódik az időn és téren át újabb esélyt adva nekik, vagy a végzetüket már nem kerülhetik el?

 

 

VÉLEMÉNYEM:

 

Számomra nem a borítón múlik, hogy érdekel egy regény, vagy sem, mégis sokkal vonzóbb általában az olvasók számára egy tetszetős, jól eltalált borítóval rendelkező könyv. Az örökség esetében azt mondhatom, hogy egy romantikus és titokzatos külsőt kapott a történet, ami szerintem egészen szépen sejteti a mögötte rejlő sztorit.

A fülszöveg alapján pedig igazán ígéretesnek tűnt Emily Hart: Az örökség című könyve, úgy éreztem nekem ezt mindenképpen el kell olvasnom.

Nemcsak beváltotta a regény, amit vártam tőle, de jól behúzott a csőbe, mert azt gondoltam, hogy egy érdekes hátterű romantikus történetet kapok, amelyben vannak ugyan drámai események, de lényegében egy kedves, nyugalmas kis olvasmány, ám kiderült, hogy több annál, mint ahogy az első pillanatban gondoltam.

Nagy lendülettel vetettem bele magam az olvasásba, és a könyv elején azt is kaptam, mint vártam, egy érdekes, romantikus történetet. Ám volt egy pont, ahol meglepő dolgokra derült fény, és onnantól igencsak felpörögtek az események.

Sikerült jócskán meglepnie ennek a könyvnek, de imádtam ezért, ugyanis szeretem, amikor egy sztori kiszámíthatatlan, amikor váratlan fordulatok vannak benne. Rengeteg könyvet olvastam már, sokszor sejtem meg a következő lépést, így felüdülés olyat olvasni, ahol az író úgy csavarja a szálakat, hogy rejtve maradnak az események.

Két idősíkon játszódik a cselekmény, két nő sorsát ismerhetjük meg, amelyek a történet végén összefonódnak oly módon, ami talán meglepő, de nekem tetszett a befejezés. Sajnos nem alakulhatnak mindig, mindenki számára pozitívan az események, de úgy gondolom, hogy azok is megnyugvást nyertek, akiknek egyébként nem alakult jól a sorsuk.

A jelenben indul a könyv, de aztán a múlt eseményeit láthatjuk. Tulajdonképpen felváltva ismerhetjük meg a jelent és a múltat.

Érződik a fiatalos hangvétel a könyvön, mégis az az érzésem, hogy a régebbi kor felvázolása közelebb áll az írónőhöz egy picit, mint a jelen.

Kezdetben döcögősnek éreztem azokat a részeket, amikor Annie életéről mesélt a szerző, de aztán ez hamar elsimult és gördülékennyé vált az elbeszélés.

Annie és Tomi unokatestvérek, testvérekként nőttek fel, mert a nő anyja magához vette a srácot, amikor annak meghalt az anyja, aki a testvére volt. Be kell valljam, hogy nekem kezdetben gyanús volt, hogy olyan nagyon jól kijönnek egymással. Volt egy olyan fura érzésem, hogy Tomi keresztbe akar tenni Annienak, de aztán másként alakultak a dolgok, aminek örültem. Így utólag belegondolva túl egyszerű lett volna, ha efelé mennek el az események. A kedves írónő ennél jobban keveri a szálakat.

Annie és Brain a történet szerint vonzódnak egymáshoz, de kezdetben én nem nagyon éreztem a közöttük lévő kémiát, persze aztán szépen megjelentek azok az érzelmek, amiket hiányoltam.

Minden szerző a saját belátása szerint dönt erről, de számomra zavaró volt, megtörte a történet egészét az, hogy az egyes részeknél külön számozták a fejezeteket, nem pedig folytatólagosan. Ám ez megint az én bolondériám.

Tetszett az az elgondolás, hogy két különböző időben élő nő sorsát köti össze a szerző a könyvben, ez érdekessé teszi a történetet. A regény lezárása pedig igazán különleges, érzelmes és szívbemarkoló.

Onnantól, hogy körülbelül a könyv felénél felgyorsultak az események, csak még jobban faltam a sorokat. Korábban is hajtott a kíváncsiság, hogy vajon mi fog történni, de volt egy pont, ami után már le sem tudtam tenni a könyvet.

Szerintem a legtökéletesebb vége lett ennek a könyvnek, amivel csak ezt a sztorit zárni lehet. Tetszett, mert jó megoldás volt, de bőgtem is rajta rendesen.

Nem mondanám, hogy tökéletesek voltak a szereplők, mert mindegyiküknek megvolt a maga negatívuma, de nem is szeretem, amikor túl tökéletesek a karakterek. Pont az tetszett, hogy esendőek, emberiek voltak.

Emily Hart: Az örökség című könyvével egy különleges romantikus történetet kapunk, ami tele van titkokkal, rejtélyekkel és érdekes gondolatokat vet fel. Mégpedig azt, hogy mi magunk alakítjuk a sorsunkat, vagy pedig egy külső erő formálja a szálakat? Változtathatunk-e végzetünkön, vagy egytől-egyik minden momentum kőbe van vésve?

Szerettem ezt a történetet, imádtam olvasni. Kíváncsi vagyok arra, hogy a jövőben milyen könyvekkel lepi meg az olvasókat az írónő.

 

 A kép forrása: Pixabay

country-lane-428039_960_720.jpg

 

IDÉZETEK:

 

A tévénézés sohasem volt a kedvenc időtöltése, mert szerette a saját fantáziáját használni, nem pedig más elgondolásból megközelíteni a dolgokat.

 

– Nem hiszek abban, hogy létezik igazán tökéletes ember. Ha létezne is, biztos nagyon unalmas lenne. Egyszerűen, csak mi látunk valakit annak, ha nagyon szeretjük. Akkor a hibák úgy eltörpülnek, annyira lényegtelenné válnak, hogy fel sem tűnnek már. Attól látjuk ideálisnak, mert a szívünkkel látjuk…

 

– Nem hiszek a sorsban, csak a végzetben. De a pókerarc ahhoz is kell – nevette el magát Brian.

– Szóval nem hiszed, hogy meg van írva az életünk, de abban igen, hogy aminek meg kell történnie, az előbb-utóbb meg is fog?

– Így van! A végzetünkhöz vezető útban nem hiszek, mert szerintem azt a döntéseink befolyásolják és nem egy rajtunk kívülálló erő.

 

Hallottam már üres szavakat, és szerintem a tettek többet érnek bármelyik szónál.

 

A női lélek akkor a legszebb, ha hagyjuk szárnyalni.

 

Itt lehet megtalálni az írónőt:

 „Emily Hart hivatalos oldala” csoport

Emily Hart hivatalos oldala:

 

Az alábbi helyeken beszerezhető a könyv:

Book Dreams Kiadó

 

Álomgyár

Book24