Megyeri Judit: A Kristály Villa titka (Rózsakői rejtélyek 3.)
Gondoltam, hogy lesz egy izgalmas nyomozás, egy kis dráma és romantika, egy csipetnyi humor, meg váratlan fordulatok. Jó, hát hírét vettem, hogy ez a kötet sötétebb lesz, mint a sorozat korábbi részei. Erre csak legyintettem, majd a szemeimben csillogó érdeklődéssel gondoltam arra, hogy ettől csak érdekesebb lesz az egész. Aha. Persze. Érdekesebb.
Nagy adag kíváncsisággal, gyanútanul kezdtem bele az olvasásba egy álmos hétfői hajnalon, hogy aztán hamar elérjen az "ó, hát ezért" érzés, majd pár fejezet után jöjjön a döbbenet. Ugyanis, azt azért tudtam, hogy Megyeri Judit képes igazán elképesztő meglepetéseket okozni, de arra mégsem számítottam, ami rám várt A Kristály Villa titka sorait olvasva.
Na de pont ezért kedvelem annyira a regényeit. A kiszámíthatatlanság miatt. Azért, ahogyan tudja tekergetni a szálakat, ahogyan újabb és újabb érzelmi rétegeket pakol a szereplőkre, ahogy a történetei egyre nagyobb mélységet kapnak.
Olvastam pár könyvét az írónőnek, de be kell vallanom, hogy a Rózsakői rejtélyek sorozat egy picikét közelebb áll a szívemhez a többinél.
Valamikor akkor ismertem meg az első részt, amikor még csak tervben volt a kiadás. Már akkor látszott, hogy jó kis történet, és akkoriban is azt reméltem, hogy sokáig részese lehetek még ennek a világnak. Minden novella, minden további kötet, ami ennek a sorozatnak az égisze alatt született, megmutatta, hogy nem véletlenül voltam oda a Rózsakői rejtélyekért már kezdetektől.
Mindig szépen lassan indulnak a kötetek, azután egy pillanat alatt ott találja magát az olvasó az események sűrűjében.
Mostanában kevéssé tudnak magukkal ragadni a történetek, amelyeket kézbe veszek. Meg úgy maga az olvasás is nehezebb sokszor, de A Kristály Villa titka Újvárival és Emmával, meg minden megdöbbentő mozzanatával együtt képes volt felrázni. A sztori pedig akkor is ott kavargott a gondolataimban, amikor épp nem olvastam. Mondjuk nem kellett sok idő ahhoz, hogy a végére érjek, mert nem hagyott nyugtot a könyv, tudni akartam minden titkát, amiket csak akkor volt lehetőségem megismerni, ha az utolsó mondatot is elolvasom. Pörögtek hát veszettül a lapok a kezeimben.
Sikerült olyan kifejezőre megírnia a történetet Megyeri Juditnak, amit így a szemem előtt láttam megelevenedni. Ismét, merthogy minden kötetével így járok.
Visszatekintve a korábbi részekre, azt tudom mondani, hogy míg az első részben azért jobban érezhető volt, hogy nem annyira könnyen jöttek a szavak, a mondatok mindannak ellenére, hogy akkor ez talán fel sem tűnt. Ám az szembetűnő, hogy az idők folyamán fokozatosan oldódott ez merevség, ez az óvatos tapogatózás, így Újváry és Emma történeténél már könnyedén helyezkedett bele a sztoriba az írónő. Természetesebbnek hatnak a szereplők, merészebben bánik a bűntényekkel. Mer nehezebb témához nyúlni. Gondolok itt a felkavaróbb jelenetekre (mondjuk az áldozattal gyilkosság esetén brutálisabb módon végeznek), vagy a családon belüli erőszak témájának megjelenítésére.
Talán merész húzásnak tűnhet, hogy elmegy a sorozat hangulata egy sötétebb irányba. Viszont nekem ez kifejezetten tetszik. Mert hát attól, hogy kisváros, még történhetnek igazán szörnyű dolgok.
Azért nem kell megilyedni, nem lesz túlságosan sötét a sztori, de tény, hogy felkavaróbb, mint az előző részek. Na és a humor, valamint a romantika is jelen van ám.
A SZEREPLŐKRŐL
Újváry és Emma. Nem egyszerű eset egyikük sem. Míg EMMA megy a maga feje után, sokszor nem is gondolkodik. Addig ÚJVÁRYBAN meg sok a harag, hajlamos az elhamarkodott ítélkezésre és ezen nem segít a hirtelen, heves természete.
Mindkettőt meg lehet érteni, teljes mértékben. Hiszen életükben olyan fájdalmakat hordoznak, ami miatt kétséges, hogy a boldogság az életük része lehet.
Én nagyon drukkoltam nekik. Talán nem is igazán azért, hogy összejöjjenek, hanem hogy feloldásra kerüljön mindaz a fájdalom, ami körbefonja őket. Azt éreztem, hogy ha ezt megkapnák, az már csak valami extra lenne, ha egymás mellett találnák meg a boldogságot. Persze Megyeri Judit hajlamos arra, hogy a végsőkig csigázza az olvasók kíváncsiságát a történet végkimenetele iránt, így egészen a végéig kis sem derült, hogy ilyen sorsot szánt főszerelőinknek.
Ha egészen röviden kellene jellemeznem a történetet, akkor azt mondanám, hogy néhol durva, néhol egészen szívszorító, mégis, lehetetlenség letenni. Szóval aki bírja a felkavaróbb sztorikat, ne hagyja ki, érdemes elolvasni.
Fülszöveg:
Ha csak attól a férfitól számíthatsz segítségre, aki gyűlöl, a következmények beláthatatlanok…
Rády Emma tíz évvel korábban bosszút akart, ami azonban halállal végződött. Ugyan a börtönt megúszta, és új életet kezdett Rózsakőn, de a múltja továbbra is kísérti. Aztán egy éjjel bántalmazás hangjait hallja a szomszédból, és elhatározza, hogy nem hagyja annyiban. Hisz a saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor mindenki hátat fordít a családon belüli erőszak áldozatainak. Ám aki a segítségére lehetne, teljes szívéből gyűlöli.
Újvári Péter főhadnagy élete tönkrement. Megkeseredett és magányos Emmának köszönhetően. Amikor a nő felbukkan, minden erejével el akarja utasítani a kérését, és messzire akarja kergetni magától, nem csupán azért, amit Emma egykor vele tett. Hanem a mocskos és teljesen helytelen vágy miatt is, amit a nő iránt érez. De túl mélyen gyökerezik az ösztöne, hogy segítsen a bajba jutottakon.
Péter kénytelen-kelletlen nyomozni kezd, és Emmával olyasmire bukkannak, amire egyáltalán nem számítottak: Rózsakő eddigi legelborultabb gyilkosára. De vajon lehet esélyük ellene? És a gyűlölet tényleg átalakulhat szerelemmé, vagy ők ketten együtt még a gyilkosnál is nagyobb káoszba fullasztják Rózsakőt?
Várható megjelenés: 2024. június 10.
A könyv előrendelhető a FairBooks Kiadó webáruházából.
Az írónő elérhetőségei:
Facebook:
Megyeri Judit – Jud Meyrin
Megyeri Judit írókuckója
TikTok
Moly
Blog
