Úgy szeretnék...
Vers arról, amikor elég volt és elbújnál mindentől.
Úgy szeretnék...
Úgy szeretnék útra kelni,
a világ elől menekülni.
Elbújni egy kis kunyhóban,
erdő mélyén magányomban.
Könyveimmel körülvéve,
a természet ölén megpihenve.
Csendes napok magányában,
olvasgatnék én vidáman.
Sétálnék erdő mélyén,
felkutatva minden rejtélyt.
Titokzatos félhomályban,
szívdobbantó borzongásban.
Társam csak egy farkas lenne,
ki megvédene, ha kellene.
S minden éjjel mellém bújna,
emberbőrben megújulva.
Néha mennék csak a városba,
barátokkal találkozva.
Ilyenkor újabb könyvet vennék,
kávézóban Lattét innék.
A csodás naplemente,
ismét otthonomban köszöntene.
Nem volna így semmi gondom,
de erről én csak álmodozom.
Kép forrása: Pixabay